azt hiszed, ártasz?
világodban sírt csak magadnak áshatsz.
nem attól igazság, mellé hányan állnak
jó magyar-emberré csak kevesek válnak.
maradok magam.
sötét kis szobámban eladom agyam.
adnám a lelkem is, de felettébb félek
mi lesz veled világ, ha én már nem élek…
csak érted tartom e kopott súlyt vállamon
újra tündökölj megsebzett államom.
igaz testvériség uralkodjon rajtunk,
bízzunk egymásban, s eljön, mit akartunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése