ebben a világban csak elbújni lehet
a számból nem szökik szó az egyetlen üzenet
kis patakként gördül szememből: könny-rozsda
öntözi a fákat a földeket mossa
benn’ a só ti vagytok, kik gyűlölettel álltok
egymással is szemben, a torkotokra látok!
ebben a sötétben idegen a kezed
ismerlek az égből s mégis feledtelek
magány ül a széken, szobámat szagolja
ellepi lelkemet a kifröccsent tócsa
benn’ a só ti vagytok, kik gyűlölettel álltok
egymással is szemben, a torkotokra látok!
ebben a világban bújik a szeretet
csendben öleli át az áldott szíveket
ha bús patakként habzik szemükből a szóma
szép új világ-átok, kényelmes a gondja
benn’ a só én vagyok, ki mosolyogva állok
magammal meghitten, torkomra, kiáltok!
