2013. június 20., csütörtök

fel a szívekkel!


az életekben nincs különbség
minden léted csak egy tükörben lék
furcsán korhad el a kék tudat
ha felfénylik az éj fodra alatt
pár színes érzés nyújtózik benned
nincs mit tenned, jobb, ha rejted
és elfelejted, honnan árad a menny
sorban súgnak, ne arra menj
kik alvó gépek nappal húsba kötve
aztán álomba kelnek hosszan nyögve.

az életekben nincs különcség
kardot húzva mind előre lép
a félős gyomrú esztelen nép
képzelet nélkül torzul a kép
te is magad szúrod le, s Őt elfelejted
vagy az Isten felejtett el bízni benned
pedig az otthonország ott van a poklod mellett
lépned sem kell, nézd, csak húzni egyet
az alvó gépünk forgó, bús csavarjain
hadd öleljenek húst szomjas karjaim.