kABÁtkA
ezerszer szeretett múzsáimnak
2011. szeptember 25., vasárnap
20110925
Álom! Mért ébren jössz?
Halkan surransz, nem is zörögsz
az ajtómon, néma lépted.
Ott ücsörögsz, érzem lényed.
Ne tedd! Nem vártalak.
Szívem nyitva, de kitiltalak
belőle most, be nem léphetsz.
Forró salak, belül égetsz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Újabb bejegyzés
Régebbi bejegyzés
Főoldal
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése