2013. október 22., kedd

nem-igen-tudom

nyugalom.
a szívem lassan dobban,
kihűlt forrás vesz körül,
egy lankadt vágy elémbe toppan,
nevetek,
ő szépen szembeül.
a szívem nyugodt, nem feszül.
Mutatom,
mi voltunk egymás nélkül.
Hátha felcsap némi láng.-
forró forrás-szeme kékül,
felpezseg,
titkon csak erre várt:
egy szerelmet ölembe ránt.
Akarom!-
és gőgös hahotával
kötözi a két karom:
vinne, vinne már magával.
remegek.
Lám, gyenge vagy, barom!-
hát így lesz ma, ma feladom.
győzelem.
de hogy ő győzött le
vagy én őt bennem? nem tudom.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése