hová tűnt a gyermeked,
ki a karácsonyi fényeket
mosollyal ülve nyelte,
és lépett, és játszott,
és új évi hittel tépett el
minden szűk rabláncot?
hová tűnt a gyermeked,
ki sorsot sodró angyal?
ringatod, felizzik,
mint éj keblén a hajnal,
s már ott sincs:
harmatcsepp a réten,
az elterült fénybe hullt,
s úgy pendít meg ezer húrt,
hogy fenn az égen
az aranyló napnak
a korongja megbillen.
hová tűnt ő, a gyermeked,
ki melletted járt, fogta kezed,
és gyengéd szóra fordult szája,
ha felnézett a szürke tájra
szemedben?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése