nemzedékek
figyelem
őket, kik olyan szépen élnek
és észre sem
veszik, a világ mily nehéz lett
vagy tán nem
is nehéz, csak én vagyok a gyáva,
gyáva
félelemre, gyáva pusztulásra…
egyre csak
várva, hogy kételyek vesszenek,
amint együtt
leszünk új dns sereg:
család.
győztes csatát belőlünk nyerjenek
kínzó
életért, a mohó halál felett
feszült
fájdalommal könny és vér gyermekek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése