2012. augusztus 17., péntek

20120817


nemzedékek

figyelem őket, kik olyan szépen élnek
és észre sem veszik, a világ mily nehéz lett
vagy tán nem is nehéz, csak én vagyok a gyáva,
gyáva félelemre, gyáva pusztulásra…
egyre csak várva, hogy kételyek vesszenek,
amint együtt leszünk új dns sereg:
család. győztes csatát belőlünk nyerjenek
kínzó életért, a mohó halál felett
feszült fájdalommal könny és vér gyermekek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése