játék ez, tüzes,
sárkány-sodrú,
lépsz, dobsz,
majd eltűnsz hirtelen,
nézd, a kocka
hogyan fordul,
míg árnyékom
az éjben megjelen.
élet ez, teli
fájdalommal,
tépsz, vágsz,
majd begyógyul a seb.
átölellek
távolról karommal,
kívánni nincs
semmi édesebb.
kötelékünk,
mi szabhatatlan,
szívedig,
bárhol vagy, elér.
szerelmünk,
miért is tagadjam,
úgy éltet,
mint testet a forró vér.
játék ez,
szegény testünk a bábu,
egymás ellen
űz néha a szabály.
legyőzni,
vagy együtt-győzni vágyunk?
boldog az, ki
együtt küzd akadályt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése